A jegygyűrű hagyománya
A gyűrű, ez a kör alakú tárgy mindig is különleges szimbólum volt az emberek életében: a folyamatosság, az örökkévalóság jelképe ez a nagyon egyszerű alakzat. Az pedig, hogy nincsen eleje és vége, azaz zárt, egy bizonyos kapcsolódásra, kötődésre utal. Ez lehet akár egy közösséghez vagy akár egy földöntúli hatalomhoz való tartozás – de talán mégiscsak legjellemzőbben egy másik emberhez. Ami pedig ez utóbbit a leginkább kifejezi, nem más, mint a jegygyűrű.
A jegygyűrű hagyománya – jegygyűrű vagy eljegyzési gyűrű?
Bár magyarul a jegygyűrű egyaránt jelenti azt a gyűrűt, amivel a párok kölcsönösen egymást vagy csak a vőlegény a menyasszonyt eljegyzi. Feleségül kéri, és azt, amelyiket a házas emberek viselnek, nem minden országban van így. Az angolszászoknál például külön szó van a kettőre: az eljegyzési gyűrű („engagement ring”) a két ember közötti egyezséget mutatja, hogy a későbbiekben össze fogják kötni az életüket. A jegygyűrű (wedding ring”) az, ami legkorábban az esküvői ceremónia során kerül a felek kezére, és ezt követően legtöbbször folyamatosan hordják a felek – ez jelzi, hogy az illető már házas.
A jegygyűrű hagyománya – csak gyűrű lehet?
Talán nem mindenki tudja, de a két ember egymás iránti elköteleződését nem mindig a gyűrű volt hivatva jelképezni. A középkorban például egy arany vagy ezüst érmét tört félbe a szerelmespár. Az egyiket a férfi, a másikat pedig a nő hordta mindig magánál. A 19. századig az is jellemző volt, hogy a lányok egy selyemszalagra fűzték, és a nyakukban viselték.
Magyarországon is sokáig általánosabb fogalom volt divatban: a jegyajándék. Ez pedig lehetett szinte bármi, amit a menyasszony az eljegyzés előtt, illetve annak során kapott a vőlegénytől. Ingóságok, ruha, esetleg ékszer. De alsóbb néprétegekben előfordult az is, hogy ruhaneműket (inget, „gatyát” vagy talán a legismertebb a jegykendő), kést, de akár pénzt is adtak. Ez utóbbit szemérmesen egy almába rejtve. De lett légyen bármi is, ezek az ajándékok a házasság után hivatalosan a feleség tulajdonába kerültek.
A jegygyűrű hagyománya – mit szimbolizál?
Manapság természetesen a két ember szeretetét, egymás iránti hűségét. De volt, hogy mást is jelenthetett.
A rómaiak idején a birtoklást, tulajdonlást fejezte ki. Az sem volt mindegy, miből készült: lehetett tudni, hogy minél drágább anyagból volt, annál gazdagabb férfi adta kiválasztottjának.
A jegygyűrű hagyománya – milyen a jegygyűrű?
A francia hagyományokat követő népeknél három, egymásba illő gyűrűt adtak szerelmüknek, a három keresztény érték: hit, remény és szeretet jelképeként.
Oroszországban fehér és fehérarany színű rózsák díszítik a jegygyűrűt. A keresztény világban divat volt a gazdag díszítés (például galamb, összekulcsolt kéz), egészen addig, míg az egyház ki nem nyilvánította, hogy a díszes gyűrű barbár szokás, és csak a sima karikagyűrű a megengedett.
Nálunk a 20. századtól vált szokássá a gyűrű jegyajándékként való használata. Leginkább ezüstből készült, az eleje szív alakú volt vagy három kővel díszített. Egy lány több férfitól is kaphatott gyűrűt, és viselhette egyszerre, egészen addig, míg az igazi, „komoly” kérő meg nem jelent, mert ezt követően csak az ő ajándékát hordta.
Menyasszonyi ruha próbára bejelentkezés a Júlia Esküvői ruhaszalonban: